Hungarian Bible

 

The Gospel According to St. Luke

 

Chapter 13

 

 

1.

 

Jövének pedig ugyanazon időben némelyek, kik néki hírt mondának a Galileabeliek felől, kiknek vérét Pilátus az ő áldozatukkal elegyítette.

    
 
 

2.

 

És felelvén Jézus, monda nékik: Gondoljátok-é, hogy ezek a Galileabeliek bűnösebbek voltak valamennyi Galileabelinél, mivelhogy ezeket szenvedték?

    
 
 

3.

 

Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan, hasonlóképen elvesztek.

    
 
 

4.

 

Vagy az a tizennyolcz, a kire rászakadt a torony Siloámban, és megölte őket, gondoljátok-é, hogy bűnösebb volt minden [más] Jeruzsálemben lakó embernél?

    
 
 

5.

 

Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképen elvesztek.

    
 
 

6.

 

És ezt a példázatot mondá: Vala egy embernek egy fügefája szőlejébe ültetve; és elméne, hogy azon gyümölcsöt keressen, és nem talála.

    
 
 

7.

 

És monda a vinczellérnek: Ímé három esztendeje járok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok: vágd ki azt; miért foglalja a földet is hiába?

    
 
 

8.

 

Az pedig felelvén, monda néki: Uram, hagyj békét néki még ez esztendőben, míg köröskörül megkapálom és megtrágyázom:

    
 
 

9.

 

És ha gyümölcsöt terem, [jó]; ha pedig nem, azután vágd ki azt.

    
 
 

10.

 

Tanít vala pedig szombat[nap]on egy zsinagógában.

    
 
 

11.

 

És ímé vala [ott] egy asszony, kiben betegségnek lelke vala tizennyolcz esztendőtől fogva; és meg volt görbedve, és teljességgel nem tudott felegyenesedni.

    
 
 

12.

 

És mikor azt látta Jézus, előszólítá, és monda néki: Asszony, feloldattál a te betegségedből!

    
 
 

13.

 

És reá veté kezeit; és azonnal felegyenesedék, és dicsőíté az Istent.

    
 
 

14.

 

Felelvén pedig a zsinagógafő, haragudva, hogy szombat[nap]on gyógyított Jézus, monda a sokaságnak: Hat nap van, a melyen munkálkodni kell; azokon jőjjetek azért és gyógyíttassátok magatokat, és ne szombatnapon.

    
 
 

15.

 

Felele azért néki az Úr, és monda: Képmutató, szombat[nap]on nem oldja-é el mindenitek az ő ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem viszi-é itatni?

    
 
 

16.

 

Hát ezt, az Ábrahám leányát, kit a Sátán megkötözött ímé tizennyolcz esztendeje, nem kellett-é feloldani e kötélből szombatnapon?

    
 
 

17.

 

És mikor ezeket mondta, megszégyenülének mindnyájan, kik magokat néki ellenébe veték; és az egész nép örül vala mind azokon a dicsőséges dolgokon, a melyek ő általa lettek.

    
 
 

18.

 

Monda pedig [Jézus:] Mihez hasonló az Isten országa? és mihez hasonlítsam azt?

    
 
 

19.

 

Hasonló a mustármaghoz, melyet az ember vévén, elvet az ő kertjében; és felnevelkedett, és lett nagy fává, és az égi madarak fészket raktak annak ágain.

    
 
 

20.

 

És ismét monda: Mihez hasonlítsam az Isten országát?

    
 
 

21.

 

Hasonló a kovászhoz, melyet az asszony vévén, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele.

    
 
 

22.

 

És városokon és falvakon megy vala által, tanítva, és Jeruzsálembe menve.

    
 
 

23.

 

Monda pedig néki valaki: Uram, avagy kevesen vannak-é a kik idvezülnek? Ő pedig monda nékik:

    
 
 

24.

 

Igyekezzetek bemenni a szoros kapun: mert sokan, mondom néktek, igyekeznek bemenni és nem mehetnek.

    
 
 

25.

 

Mikor már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és ő felelvén, ezt mondja néktek: Nem tudom honnét valók vagytok ti;

    
 
 

26.

 

Akkor kezditek mondani: Te előtted ettünk és ittunk, és a mi utczáinkon tanítottál;

    
 
 

27.

 

De ezt mondja: Mondom néktek, nem tudom honnét valók vagytok ti; távozzatok el én tőlem mindnyájan, kik hamisságot cselekesztek!

    
 
 

28.

 

Ott lesz sírás és fogak csikorgatása, mikor látjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot, és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve.

    
 
 

29.

 

És jőnek napkeletről és napnyugatról, és északról és délről, és az Isten országában letelepednek.

    
 
 

30.

 

És ímé vannak utolsók, a kik elsők lesznek, és vannak elsők, a kik utolsók lesznek.

    
 
 

31.

 

Ugyanazon napon jövének [ő] hozzá némelyek a farizeusok közül, mondván néki: Eredj ki és menj el innét: mert Heródes meg akar téged ölni.

    
 
 

32.

 

És monda nékik: Elmenvén mondjátok meg annak a rókának: Ímé ördögöket űzök ki és gyógyítok ma és holnap, és harmadnapon elvégeztetem.

    
 
 

33.

 

Hanem nékem ma és holnap és azután úton kell lennem; mert nem lehetséges, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el.

    
 
 

34.

 

Jeruzsálem! Jeruzsálem! ki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, a kik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképen a tyúk az ő kis csirkéit az ő szárnyai alá, és ti nem akarátok!

    
 
 

35.

 

Ímé pusztán hagyatik néktek a ti házatok; és bizony mondom néktek, hogy nem láttok engem, mígnem eljő [az] [idő,] mikor [ezt] mondjátok: Áldott, a ki jő az Úrnak nevében!

    
 
 

Luke 14

 

 

 

 

 
 
HTMLBible Software - by johnhurt.com