Hungarian Bible

 

The Book of Job

 

Chapter 32

 

 

1.

 

Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:

    
 
 

2.

 

Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.

    
 
 

3.

 

De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.

    
 
 

4.

 

Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.

    
 
 

5.

 

De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.

    
 
 

6.

 

És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.

    
 
 

7.

 

Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!

    
 
 

8.

 

Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!

    
 
 

9.

 

Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.

    
 
 

10.

 

Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!

    
 
 

11.

 

Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.

    
 
 

12.

 

Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.

    
 
 

13.

 

Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!

    
 
 

14.

 

Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.

    
 
 

15.

 

Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.

    
 
 

16.

 

Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.

    
 
 

17.

 

Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!

    
 
 

18.

 

Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.

    
 
 

19.

 

Ímé, bensőm olyan, mint az [új] bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, [csaknem] szétszakad.

    
 
 

20.

 

Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.

    
 
 

21.

 

Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;

    
 
 

22.

 

Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!

    
 
 

Job 33

 

 

 

 

 
 
HTMLBible Software - by johnhurt.com