Hungarian Bible

 

The Book of Job

 

Chapter 31

 

 

1.

 

Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.

    
 
 

2.

 

És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?

    
 
 

3.

 

Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?

    
 
 

4.

 

Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?

    
 
 

5.

 

Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:

    
 
 

6.

 

Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!

    
 
 

7.

 

Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:

    
 
 

8.

 

Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!

    
 
 

9.

 

Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:

    
 
 

10.

 

Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.

    
 
 

11.

 

Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.

    
 
 

12.

 

Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná.

    
 
 

13.

 

Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:

    
 
 

14.

 

Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?

    
 
 

15.

 

Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?

    
 
 

16.

 

Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;

    
 
 

17.

 

És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;

    
 
 

18.

 

Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!

    
 
 

19.

 

Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;

    
 
 

20.

 

Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;

    
 
 

21.

 

Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;

    
 
 

22.

 

A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!

    
 
 

23.

 

Hiszen [úgy] rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!

    
 
 

24.

 

Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!

    
 
 

25.

 

Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;

    
 
 

26.

 

Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,

    
 
 

27.

 

És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:

    
 
 

28.

 

Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!

    
 
 

29.

 

Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;

    
 
 

30.

 

(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)

    
 
 

31.

 

Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?

    
 
 

32.

 

(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)

    
 
 

33.

 

Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:

    
 
 

34.

 

Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék [és] az ajtón sem lépnék ki!

    
 
 

35.

 

Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.

    
 
 

36.

 

Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!

    
 
 

37.

 

Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!

    
 
 

38.

 

Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;

    
 
 

39.

 

Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:

    
 
 

40.

 

Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.

    
 
 

Job 32

 

 

 

 

 
 
HTMLBible Software - by johnhurt.com