Hungarian Bible

 

The Book of Job

 

Chapter 17

 

 

1.

 

Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.

    
 
 

2.

 

Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; [különben] ki csap velem kezet?

    
 
 

3.

 

Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.

    
 
 

4.

 

A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.

    
 
 

5.

 

Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.

    
 
 

6.

 

A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.

    
 
 

7.

 

Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.

    
 
 

8.

 

Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.

    
 
 

9.

 

Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.

    
 
 

10.

 

Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.

    
 
 

11.

 

Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.

    
 
 

12.

 

Ha reménykedem is, a sír [már] az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat.

    
 
 

13.

 

A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.

    
 
 

14.

 

Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?

    
 
 

15.

 

Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban.

    
 
 

Job 18

 

 

 

 

 
 
HTMLBible Software - by johnhurt.com