Hungarian Bible

 

The Book of Job

 

Chapter 3

 

 

1.

 

Ezután megnyitá Jób az ő száját, és megátkozá az ő napját.

    
 
 

2.

 

És szóla Jób, és monda:

    
 
 

3.

 

Veszszen el az a nap, a melyen születtem, és az az éjszaka, a melyen azt mondták: fiú fogantatott.

    
 
 

4.

 

Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon.

    
 
 

5.

 

Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; [a] felhő lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé.

    
 
 

6.

 

Az az éjszaka! Sűrű sötétség fogja be azt; ne soroztassék az az esztendőnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz.

    
 
 

7.

 

Az az éjszaka! Legyen az magtalan, ne legyen örvendezés azon.

    
 
 

8.

 

Átkozzák meg azt, a kik a nappalt átkozzák, a kik bátrak felingerelni a leviathánt.

    
 
 

9.

 

Sötétüljenek el az ő estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját!

    
 
 

10.

 

Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait, és nem rejtette el szemeim elől a nyomorúságot.

    
 
 

11.

 

Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem multam, mihelyt megszülettem?

    
 
 

12.

 

Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlőkre, hogy szopjam?!

    
 
 

13.

 

Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám és akkor nyugton pihenhetnék -

    
 
 

14.

 

Királyokkal és az ország tanácsosaival, a kik magoknak kőhalmokat építenek.

    
 
 

15.

 

Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ezüsttel töltik meg házaikat.

    
 
 

16.

 

Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek?

    
 
 

17.

 

Ott a gonoszok megszünnek a fenyegetéstől, és ott megnyugosznak, a kiknek erejök ellankadt.

    
 
 

18.

 

A foglyok ott mind megnyugosznak, nem hallják a szorongatónak szavát.

    
 
 

19.

 

Kicsiny és nagy ott [egyenlő,] és a szolga az ő urától szabad.

    
 
 

20.

 

Mért is ad [Isten] a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szivűeknek?

    
 
 

21.

 

A kik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset.

    
 
 

22.

 

A kik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, mikor megtalálják a koporsót.

    
 
 

23.

 

A férfiúnak, a ki útvesztőbe jutott, és a kit az Isten bekerített köröskörül.

    
 
 

24.

 

Mert kenyerem gyanánt van az én fohászkodásom, és sóhajtásaim ömölnek, mint habok.

    
 
 

25.

 

Mert a mitől remegve remegtem, az jöve reám, és a mitől rettegtem, az esék rajtam.

    
 
 

26.

 

Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám.

    
 
 

Job 4

 

 

 

 

 
 
HTMLBible Software - by johnhurt.com