Hungarian Bible

 

The Gospel According to St. Luke

 

Chapter 21

 

 

1.

 

És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok hányják az ő ajándékaikat a perselybe.

    
 
 

2.

 

Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete.

    
 
 

3.

 

És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete:

    
 
 

4.

 

Mert mind ezek az ő fölöslegükből vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, a mije volt, oda veté.

    
 
 

5.

 

És mikor némelyek mondának a templom felől, hogy szép kövekkel és ajándékokkal van felékesítve, monda:

    
 
 

6.

 

Ezekből, a miket láttok, jőnek napok, melyekben kő kövön nem marad, mely le nem romboltatnék.

    
 
 

7.

 

Megkérdék pedig őt, mondván: Mester, mikor lesznek azért ezek? és mi lesz a jel, mikor mind ezek meglesznek?

    
 
 

8.

 

Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánok.

    
 
 

9.

 

És mikor hallotok háborúkról és zendülésekről, meg ne félemljetek; mert ezeknek meg kell lenni előbb, de nem [jő] mindjárt a vég.

    
 
 

10.

 

Akkor monda nékik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen;

    
 
 

11.

 

És minden felé nagy földindulások lesznek, és éhségek és döghalálok; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égből.

    
 
 

12.

 

De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek [titeket,] adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.

    
 
 

13.

 

De ebből néktek lesz tanúbizonyságotok.

    
 
 

14.

 

Tökéljétek el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre:

    
 
 

15.

 

Mert én adok néktek szájat és bölcseséget, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik.

    
 
 

16.

 

Elárulnak pedig titeket szülők és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek [némelyeket] ti közületek.

    
 
 

17.

 

És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért.

    
 
 

18.

 

De fejeteknek egy hajszála sem vész el.

    
 
 

19.

 

A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket.

    
 
 

20.

 

Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektől körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az ő elpusztulása.

    
 
 

21.

 

Akkor a kik Júdeában [lesznek,] fussanak a hegyekre; és a kik annak közepette, menjenek ki abból; és a kik a mezőben, ne menjenek be abba.

    
 
 

22.

 

Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, a mik megírattak.

    
 
 

23.

 

Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokban a napokban; mert nagy szükség lesz e földön, és harag e népen.

    
 
 

24.

 

És elhullanak fegyvernek éle által, és fogva vitetnek minden pogányok közé; és Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje.

    
 
 

25.

 

És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog,

    
 
 

26.

 

Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek.

    
 
 

27.

 

És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni a felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel.

    
 
 

28.

 

Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok.

    
 
 

29.

 

Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a fügefát és minden fákat:

    
 
 

30.

 

Mikor immár hajtanak, és [ezt] látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár.

    
 
 

31.

 

Ezenképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.

    
 
 

32.

 

Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek.

    
 
 

33.

 

Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.

    
 
 

34.

 

De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a nap:

    
 
 

35.

 

Mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak.

    
 
 

36.

 

Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!

    
 
 

37.

 

Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák [hegyének] neveztetik.

    
 
 

38.

 

És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy őt hallgassa a templomban.

    
 
 

Luke 22

 

 

 

 

 
 
HTMLBible Software - by johnhurt.com