Hungarian Bible

 

The Book of the Prophet Isaiah

 

Chapter 42

 

 

1.

 

Ímé az én szolgám, a kit gyámolítok, az én választottam, a kit szívem kedvel, lelkemet adtam ő belé, törvényt beszél a népeknek.

    
 
 

2.

 

Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utczán.

    
 
 

3.

 

Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg.

    
 
 

4.

 

Nem pislog és meg nem reped, míg a földön törvényt tanít, és a szigetek várnak tanítására.

    
 
 

5.

 

Így szól az Úr Isten, a ki az egeket teremté és kifeszíté, és kiterjeszté termésivel a földet, a ki lelket ád a rajta lakó népnek, és leheletet a rajta járóknak:

    
 
 

6.

 

Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek és népnek szövetségévé teszlek, pogányoknak világosságává.

    
 
 

7.

 

Hogy megnyisd a vakoknak szemeit, hogy a foglyot a tömlöczből kihozzad, és a fogházból a sötétben ülőket.

    
 
 

8.

 

Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.

    
 
 

9.

 

A régiek ímé beteltek, és most újakat hirdetek, mielőtt meglennének, tudatom veletek.

    
 
 

10.

 

Énekeljetek az Úrnak új éneket, és dicséretét a földnek határairól, ti, a tenger hajósai és teljessége, a szigetek és azoknak lakói.

    
 
 

11.

 

Emeljék fel [szavokat] a puszta és annak városai, a faluk, a melyekben Kédár lakik, ujjongjanak a kősziklák lakói, a hegyeknek tetejéről kiáltsanak.

    
 
 

12.

 

Adják az Úrnak a dicsőséget, és dicséretét hirdessék a szigetekben.

    
 
 

13.

 

Az Úr, mint egy hős kijő, [és] mint hadakozó felkölti haragját, kiált, sőt rivalg és ellenségein erőt vesz.

    
 
 

14.

 

Régtől fogva hallgattam, néma voltam, magamat megtartóztatám: [most] mint a szülő nő nyögök, lihegek és fúvok!

    
 
 

15.

 

Elpusztítok hegyeket és halmokat, és megszáraztom minden fűvöket, szigetekké teszek folyamokat, és tavakat kiszáraztok.

    
 
 

16.

 

A vakokat oly úton vezetem, a melyet nem ismernek, járatom őket oly ösvényeken, a melyeket nem tudnak; előttök a sötétséget világossággá teszem, és az egyenetlen földet egyenessé; ezeket cselekszem velök, és őket el nem hagyom.

    
 
 

17.

 

Meghátrálnak [és] mélyen megszégyenülnek, a kik a bálványban bíznak, a kik ezt mondják az öntött képnek: Ti vagytok a mi isteneink!

    
 
 

18.

 

Oh, ti süketek, halljatok, és ti vakok, lássatok!

    
 
 

19.

 

Kicsoda vak, ha nem az én szolgám? és olyan süket, mint az én követem, a kit elbocsátok? Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott, és olyan vak, mint az Úr szolgája?

    
 
 

20.

 

Sokat láttál, de nem vetted eszedbe; fülei nyitvák, de nem hall.

    
 
 

21.

 

Az Úr igazságáért azt akarta, hogy a törvényt nagygyá teszi és dicsőségessé.

    
 
 

22.

 

De e nép kiraboltatott és eltapodtatott, bilincsbe verve tömlöczben mindnyájan, és fogházakban rejtettek el, prédává lettek és nincs szabadító; ragadománynyá lettek és nincsen, a ki mondaná: add vissza!

    
 
 

23.

 

Ki veszi ezt közületek fülébe? a ki figyelne és hallgatna ezután!

    
 
 

24.

 

Ki adta ragadományul Jákóbot és Izráelt a prédálóknak? Avagy nem az Úr- é, a ki ellen vétkezénk, és nem akartak járni útain és nem hallgattak az Ő törvényére?

    
 
 

25.

 

Ezért ontá ki reá búsulásának haragját és a had erejét; körülte lángolt az, de ő nem értett; és égett benne, de nem tért eszére!

    
 
 

Isaiah 43

 

 

 

 

 
 
HTMLBible Software - by johnhurt.com