Hungarian Bible

 

The Book of Psalms

 

Chapter 141

 

 

1.

 

Dávid zsoltára. &Uram! hívlak téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged.

    
 
 

2.

 

Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom, [s] kezem felemelése estvéli áldozat [legyen.]

    
 
 

3.

 

Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását!

    
 
 

4.

 

Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevő emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételéből!

    
 
 

5.

 

Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sőt még imádkozom is értök nyavalyájokban.

    
 
 

6.

 

Ha sziklához paskoltatnak az ő bíráik, akkor hallgatják az én beszédeimet, mert gyönyörűségesek.

    
 
 

7.

 

Mint a ki a földet vágja és hányja, úgy szóratnak szét csontjaik a Seol torkában.

    
 
 

8.

 

De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek; hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet!

    
 
 

9.

 

Őrizz meg a tőrtől, a mit elém hánytak, és a gonosztevőknek hálóitól!

    
 
 

10.

 

Essenek az álnokok saját tőreikbe; míg én egyben általmegyek!

    
 
 

Psalms 142

 

 

 

 

 
 
HTMLBible Software - by johnhurt.com